13. Újabb meló.

 ÚRISTEN! 1 ÓRA ALATT 4 KOMMENT! KÖSZÖNÖM SZÉPEN, IMÁDLAK TITEKET!:)<3


- Fogd be és csókolj meg!- nem kellett neki kétszer mondanom. Azonnal elkapta derekam és megcsókolt. De ez nem olyan csók volt mint a többi. Ez  olyan más volt.   Éreztem benne szeretetét.  Vadul, mégis gyengén csókolt. Még ha akartam volna se tudtam ellenállni neki.  Karjaimat nyaka köré fontam. Közelebb húzott magához és áttért nyakamra. Apró lány puszikkal látta el, majd ismét ajkaimat vette célba. Beletúrtam hajába, így még ennél is közelebb kerültem hozzá. Csöngettek. Pont a legjobbkor!  Lassan elváltunk és kinyitotta az ajtót. Claireel találtam szembe magam, aki meglehetősen ideges volt. 

- Carly itt vagy?- lökte arrébb Justint.
- Igen itt vagyok!- integettem neki.
-Ohh édes istenem! Már mindenhol kerestelek!- ölelt át.
- Okééééé. Nyugodj le! Itt vagyok és nincs semmi bajom.- öleltem vissza.
- Miért tűntél el?
- Hát......csináltam valami baromságot és.....mi lenne, ha inkább holnap mesélném el? Tudod nagyon fáradt vagyok és...- néztem Justinra, aki  az ajtónak támaszkodva várta, hogy befejezzük.  Claire is hátranézett.
- Ohhhh értem. Akkor én nem is zavarok tovább. - indult el kifelé.
- Holnap gyere át hozzám és dumálunk!- kiabáltam utána.
- Oké, majd hívlak!- intett és kiment.
- Na végre!- csapta be az ajtót Justin. 
- Mi az, hogy na végre?- dőltem le a kanapéra.
- Végre befejeztétek és újra az enyém vagy.- mászott fölém.
- Eddig is a tiéd voltam. - öleltem át nyakát.
- És az is maradsz!- csókolt meg.
- Örökre!- suttogtam bele csókunkba. Még egy jó ideig csókolóztunk. Amikor vele vagyok, minden megváltozik. Biztonságban érzem magam mellette. Tudom, hogy olyan ember vesz körül, aki szeret engem, aki mindent megtenne értem. 
- Nem vagy álmos?- vált el tőlem. Nem válaszoltam, csak bólogattam. A másik pillanatban felkapott és a lépcső felé vitt. Felvitt szobájába és lerakott az ágyra. Apró puszit nyomott homlokomra, majd felállt. Levetkőzött egy száll  alsógatyára. Mindig boxerben alszik. Óóó édes istenem köszönöm, hogy ilyen oltári jó pasit adtál nekem!! 
- Nem akarsz fürdeni?- kezdtem el én is vetkőzni. 
- Majd reggel megfürdök.- ült le az ágyra.- És te is akkor fogsz, mert én ugyan el nem engedlek!
- Szóval ennyire ragaszkodsz hozzám?- ültem le mellé.
- Igen.- ölelt át.- Kérdezhetek valamit?
- Persze.- mosolyogtam. 
- Mi érzel, amikor velem vagy?
- Mondjam el mit érzek?
- Igen.
- Hát jó. Te elérted nálam azt, hogy úgy érezzem, végre valaki akar. Mintha az összes  ember közül, akikkel találkoztál eddig, csak velem akartál volna lenni. És azt hiszem ez az oka annak, hogy ennyire beléd szerettem, mert olyan jó érzés volt, hogy valaki akart engem. De ami a legfontosabb, jó érzés volt, hogy valaki olyan akart engem, mint te. Melletted biztonságban érzem magam. Ha veled vagyok, minden megváltozik. Tudom, hogy olyan ember mellett vagyok, aki szeret engem és mindent megtenne értem.- egy könnycsepp gördült ki szememből.- Szeretlek!- ültem ölébe.
- Szeretlek!  Az életemnél is jobban.- csókolt meg. Elváltunk egymástól és szép lassan elnyomott minket az álom.



A telefonom csörgésére keltem. Ki az a barom aki ilyen korán hív? Megnéztem. Ohh Logan...akkor is egy barom..mit akar?
- Remélem jó okod volt rá, hogy felkelts ilyen korán!
- Gáz van!
- Milyen gáz?- ültem fel óvatosan az ágyon. - Olyan gáz?
- Igen olyan.- gyorsan kimentem, hogy Just nem hallja mit beszélünk. Nem azért, mert elakarok előle titkolni valamit, csak azért, mert nem lenne jó ha megtudná miről van szó. Röviden elmesélve, apának mielőtt elhúzott innen, az volt a munkája, hogy drogfutárokat buktatott le és vitt be a a rendőrségre. Nos mivel ő elment és benne volt a szerződébe, hogy egy  olyan családtagnak kell folytatnia a munkát aki már betöltötte a 18-at , ezért ez az egész Loganre maradt.  Nem hagytam, hogy Logan egyedül csinálja, így tavaly én is beszálltam mellé. Már egy jó ideje nem volt semmi, de most ezek szerint újabb meló jött.
- Mikor menjek?
- Ha tudsz, akkor most azonnal indulj el!
- Negyed óra és otthon vagyok. -azzal le is tettem. Óvatosan visszamentem a szobába. Gyors észrevétlenül felöltöztem. Sajnos nem mondhatom el  Justinnak....lementem és rohantam ahogyan csak tudtam. Bűntudatom volt, szóval küldtem egy üzenetet Justinnak:

El kellett rohannom. Sajnálom! Majd hívlak! Szeretlek!<3

10 perc alatt otthon is voltam. Felrohantam a  szobámba és elővettem a felszerelésemet. Fekete bakancs, fekete nadrág és egy szintén fekete garbó. Igen tudom, odakint van vagy 35 fok, de ez előírás. Bilincs + pisztoly. A pisztoly csak vészhelyzetekre van,  de a bilincset azt mindig használnunk kell. Erre a melóra apa vett nekünk egy külön kocsit. Ezzel szállítjuk az embereke a rendőrségre. Igen én is furcsának találom, hogy nem ők intézik az ilyen helyzeteket, de ez van. Viszont miután mi bevittük a futárokat, azután ők kutatják át a házat.  Gyorsan odaértünk. 

- Szóval akkor csak egy pasi és egy nő van bent?- néztem Loganre.

- Igen úgy tudom. Tiéd a nő enyém a pasi. Mindened megvan?
- Igen mindenem megvan.- szálltam volna ki a kocsiból, de Logan visszarántott.- Héé! Vigyázz magadra és óvatosan!
- Oké megértettem. Megyünk, vagy egész nap itt fogunk dekkolni?
- Mehetünk.- lassan kiszálltunk és az ajtóhoz mentünk. Becsöngettünk. Senki sem nyitott ajtót. Hirtelen a lámpák is lekapcsolódtak odabent. Megint csöngettünk, de úgy mint az előbb, semmi. Vagy betörünk egy ablakot, vagy felfeszítjük az ajtót. Maradunk az ablaknál. Logan egy határozott mozdulattal be is törte. Bemásztunk.
- Tudjuk, hogy itt vannak! Jöjjenek elő!- ordított Logan a maga félelmetes hangján. Hangokat hallottunk az emeletről. Felmentünk.  Nyitva volt az egyik szoba ajtaja. Elindultunk befelé. Mintha valaki jönne mögöttem. Hátrafordultam és egy nővel találtam szembe magam. Épp készült volna megütni, de sikeresen elkaptam a kezét és megszorítottam neki. Mire jó, ha az ember járt aikidózni!
- Áhh maga megőrült! Engedjen már el!- visított a nő. Kezénél fogva megfordítottam és hátrabilincseltem a kezét. - Most komolyan ez mire jó? Nem csináltam semmit!
- Ezt majd a rendőröknek próbálja beadni.- fordítottam vissza, de kezét még mindig nem engedtem el.- Logan meg van?- kiabáltam.
- Engedjen már el!- kapálózott a nő.
- Kuss!- nyomtam neki arccal a falnak.- Logan elkaptad?
- Segítenél?- hallottam meg hangját. Elindultam a hang felé. Beértünk a szobába. Az áldozatom egyik kezén kinyitottam a bilincset és hozzákapcsoltam az ágyrácsához. Logan épp a nagy darab pasival küszködött, hogy rá tudja helyezni a bilincset. Kivettem Logan tartójából a bilincset és ráraktam a pasira.
- Kész! Vigyük be őket.- indultam vissza a nőhöz.  Bevallom nem képzeltem volna, hogy drog driller a csaj. Nagyon jól öltözött és szép volt.  Lehurcoltuk őket a lépcsőn és be a  kocsiba. Én vezettem, Logan pedig hátraült velük. Megcsörrent a telefonom. Ohh miért pont most? Justin az. Muszáj felvennem.

- Szia kicsim!- próbáltam normális lenni vele.
- Hol vagy? Mikor mentél el? Mikor jössz haza?- halmozott el kérdésekkel. 
- Ömmm most épp Loganel vagyok és megyünk a..a..megyünk ajándékot venni anyának. Ma van a szülinapja.
- Engedjenek el!- ordított egyet a nő!
- Ez meg mi volt?- kíváncsiskodott Justin. 
- Semmi semmi. Várj egy picit.- mondtam. Félreálltam a leállósávba. Befogtam a telefon hangszóróját, hogy Jus ne hallja mit mondok.-  Most azonnal befogod a pofádat, vagy én fogom be! Hidd el, nem járnál valami jól!- ordítottam hátra. Logan nem foglalkozott vele. Megszokta már.  
- Carly! Mi folyik ott?- kiabált Justin.
- Majd később mindent elmagyarázok! Most mennem kell! Szeretlek életem!- raktam le a telefont. Visszatértem az útra és mentünk tovább. Már nem sok volt vissza sz útból. Gyors oda is értünk.  Kiszedtük őket a kocsiból és bevonszoltuk őket. 
- Kit keresnek?- szólított minket le egy idősebb pasas. 
-  Michael Olson.- válaszolt Logan.
- Kövessenek!- intette kezével. Végigmentünk  egy hosszú és sötét folyosón. Amikor mi jöttünk, akkor hoztak be egy rabot. Annyit hallottam, hogy üvöltenek vele mint az állatok. Kicsit ijesztő volt. De nekem nem szabad félnem! Megálltunk egy iroda szerűség előtt.
- Áááá! Csodálatos! Gratulálok!- köszöntött minket a mondhatni "főnkünk".
- Köszönjük!
- Vigyék el őket!- utasította a biztonságiakat Michael. Megkaptuk a pénzt és mehettünk is el. Nem szeretem ezt a helyet. Olyan rideg. A hideg kiráz tőle. Gyorsan ki is siettünk. Kár volt sietni. Kint valaki várt minket....



REMÉLEM TETSZETT EZ A RÉSZ IS!:) KÖSZÖNÖM A KOMIKAT!:D  4-5 ESETLEG 6 KOMI UTÁN HOZOM KÖVIT!;)