11. Motorcycling.

Féltem, hogy lebukunk. Még sose hazudtam Logannaek. Nálunk az a szabály, hogy mindent elmondunk egymásnak.  Túl gyorsan közeledtek, ezért bebújtunk egy bokor mögé.
- Ha most lebukunk, neked annyi!- lihegtem.
- Nyugi! Nem fogunk lebukni.- nyugtatott. Vártuk, hogy elmenjenek, de nem akartak. Hirtelen nem akartam hinni a szememnek. Megláttam Logant, ahogy megcsókolt egy lányt. Kiakadtam, mert mindent elmondunk egymásnak. Rosszul esett, hogy nem mondta el, de így most kvittek vagyunk. Támadt egy ötletem. Előkotortam a telefonomat és felhívtam.

- Szia tesó! Mit csinálsz?
- Szia! Itthon vagyok és filmet nézek.
- Ohh igen? És tetszik a film?
- Igen szuper.
- És miről szól?- léptem ki a bokor mögül és közeledtem felé, de ő még nem látott meg.
- Hááááát vannak benne zombik, hullák meg ilyesmik.- itt már hallottam hangján, hogy nem tudja nagyon mit mondjon.
- És mi a címe?- álltam meg előtte. Kikerekedett szemekkel nézett rám.
- Carly! Te meg mit keresel itt??!!
- Én mit keresek itt? Te mit keresel itt? Miért hazudtál nekem? 
- Mert még nem akartam elmondani oké? Még nem voltam biztos a dologban, hogy bármi lesz köztünk.- mutatott az ismeretlen lányra.
- Akkor sem kellett volna hazudnod!- fura, hogy ezt mondtam neki, mert én is hazudtam...
- De komolyan. Mit csinálsz itt? Egyedül.- tért rá a kínos kérdésre.
- Ha mér itt tartunk nem egyedül vagyok.- épp ekkor jelent meg Justin a hátam mögött.
- Ez meg mit keres itt?- feszült meg Logan karja.
- Nyugi Logan! Hallod?- állítottam meg.
- Vele jöttél?- nézett szemeimbe.
- Igen.
- De hát átvert téged! Csak kihasznált!
- Figyelj ide! Én szeretem őt! Nem érdekel mit csinált. Őt választottam és ezt neked el kell fogadnod.
-  Oké nekem mindegy, csak nem akarom, hogy megint csalódj benne.
- Nem fogok.- mosolyodtam el.- Ha pedig igen, akkor azt majd ÉN lerendezem és neked NEM kell beleavatkoznod! Világos?
- Értettem. - mondta, majd odafordult Justinhoz.-  Figyelj, bocs azért amint ma csináltam veled, csak tudod nem bírtam elviselni, hogy a húgomat így látom.  Nekem ő mindennél többet jelent és nem  akartam, őt szenvedni látni ezért....- csak hadart és hadart és hadart, de Jus leállította.
- Oké értettem és semmi baj! Én is ezt tettem volna, ha valaki megbántja a húgomat.- végre kibékültek! Úgy tűnik  ez a nap a "Kibékülés Napja"..:D  Még egy-két szót váltottunk egymással majd elindultunk a kocsi felé. Kézen fogva sétáltunk egymás mellett. Igaz 2 nappal ezelőtt még látni sem akartam, ma meg itt sétálok vele...hát igen. Bonyolult. Eszembe jutott, hogy a közelben van egy hatalmas nagy  beltéri cross motor pálya.
- Justin! Nincs kedved eljönni velem valahova?- mosolyogtam rá.
- Veled bárhova elmegyek.- csókolt meg.  Beültünk a kocsiba és odanavigáltam. Gyorsan odaértünk. Mielőtt beértünk volna Justin megállított.
- Szóval akkor, most hol is vagyunk?- nézett rám kíváncsian.
- Tudsz motorozni?
- Tudok. Miért? 
- Ezért.- nyitottam ki előtte a hatalmas nagy csarnok ajtaját.
- Te úristen!  Motorozni fogunk?
- Igen. De figyelmeztetlek, profi vagyok!
- Hohohóó majd meglátjuk!- mosolygott féloldalasan. Bementünk az öltözőbe.
- Tessék. Ezt vedd fel. Hogyha netán elesnél, nem ütöd meg magad annyira.- dobtam oda neki a védőruhát. 
- Akkor neked miért díszeleg a lila folt a válladon?
- Nem volt rajtam védőruha.....
- Okéé majd később kiakadok rajta. Indulhatunk?
- Ahaam..
- Sokszor jársz ide?
- Szinte minden nap. Ezért is van kint egy fotó rólam a falon.- mutattam a falra.- Tudom, nem lehet felismerni rajta + úgy nézek ki mint egy fiú,de nem izgat.

- Ez volt életem első és utolsó versenye.
- Miért csak utolsó?
- Mert én csak hobbiból motorozok. Nem akarok versenyekre járni. Ezen is csak azért voltam, mert apa benevezett....azt hitte, hogy minden álmom, hogy versenyekre járhassak. 
- Nem akarok tapintatlan lenni, de apukád ennyire nem ismer téged?- kérdezte mire én csak megráztam a fejem.
- Kendy a barátnője.... ő 19 évvel fiatalabb apámnál és teljesen elcsábította. Szinte alig foglalkozik velünk. Nem tud rólunk semmit. Kendy csak kihasználja őt, de nem veszi észre. Már többször beszéltünk vele Logaannel, de nem jutottunk semmire. Ja és osztálykiránduláson tudtam meg, hogy összeakarnak házasodni.
- Sajnálom. És hány éves Kendy?
- 23. Konkrétan a nővérem lehetne.
- Uhh...jó inkább menjünk motorozni.
- Menjünk!- indultunk a pálya felé. Összefogtam hosszú derékig  érő barna hajamat és felraktam a bukósisakot.  Beindítottam a motort és elindultam. Justin még csak akkor indult el. Épp győzedelmeskedtem magamba, amikor leelőzött. Próbáltam visszakerülni az első helyre. Fej fej mellett haladtunk de végül én nyertem.
- Mondtam, hogy profi vagyok!- mosolyogtam.
- Hahahaha nagyon vicces! Különben is te már több éve csinálod ezt..- próbált védekezni.  Még vagy 1 órát motoroztunk, majd fáradtan értünk haza, vagyis Justinékhoz. Lehuppantunk a kanapéra, majd Jus kitalálta, hogy menjünk el zuhanyozni. Justin adott egy pólót amiben aludhatok és befeküdtünk az ágyba. 
- Mennyi az idő?- kérdeztem fáradt, rekedt hangon.
- Fél éjfél.
- Fél éjfél?? Az nem fél 12 akar lenni?
- De igen, de az nekem fél éjfél. Nem nézünk meg valami filmet?
- Mire gondolsz?
- Vígjáték?
- Jim Carrey?
- Benne vagyok!- adott egy puszit számra.
- Kicsim! Mit szólnál hozzá, ha picit vágatnék a hajamból és kiszőkíttetném az alját?
- De ugye nem sokat akarsz levágatni belőle?
- Nem. Max 10 cm.
- Az még elmegy.-mosolygott.- Popcornt?
- Hozhatsz.
- Sört?
- Van vérnarancsos?
- Van.
- Akkor azt is kérek.- mondtam. Felálltam és lementem utána a konyhába. 

A film nagyon jó volt...gondolom. A közepénél bealudtam. Reggel korán keltem, mert Hanna (a fodrászom) tudott adni időpontot mára. Justint nem keltettem fel. Még nagyon korán volt. Gyors felöltöztem és elindultam Hannához.

*Fodrásznál*

- És milyen hajra gondoltál?
- Lehetne egy kicsit rövidebb, felül világosabb barna, alul pedig valami szőkébe hajló. Meg tudod csinálni?
- Én bármit meg tudok csinálni!- mosolygott. A végeredmény iszonyatosan jó lett! Gondoltam visszamegyek Justinhoz. Amikor odaértem még aludt. Olyan aranyos amikor alszik! 
- Justin! - rázogattam vállát, de nem reagált. Gondoltam megcsókolom, hátha majd arra. Megcsókoltam, mire ő visszacsókolt..
- Ohh szóval fent vagy!
- Mióta bejöttél már azóta.- mondta csukott szemmel.
- Ideje lenne felkelni!
- Nem még nem akarok!- húzott be maga mellé.- Te miért vagy fent ilyen korán?
- Én már fodrásznál is voltam.- mosolyogtam.
- Akkor hadd nézzem meg a hajadat.- nyitotta ki szemeit. Felültem az ágyon, hogy jobban lássa.

KÖSZÖNÖM A KOMIKAAT!:) MEGHOZTAM EZT A RÉSZT IS VÉGREE:D  5 KOMI UTÁN JÖN KÖVII!:))<33

10. Love!

 Sziasztok!:) Meghoztam ezt a részt is. Képzeljétek a másik blogomat Kanadában  is olvassák!! Persze ennek is nagy sikere van külföldön és itt is! Köszönöm hogy folyamatosan kapom a komikat!:)<3



Itt ragadtam. Hurrá! Nincs is jobb dolog ennél. Nem akarok itt maradni. Nem akarok látni őt. Nem akarom, hogy hozzám szóljon, hogy hozzám érjen, hogy bármit csináljon velem! El akarok menni innen. Miért pont velem történik ez?! Leültem a kanapéra és csak gondolkodtam. Justin odaült mellém és bekapcsolta a tévét. Muszáj volt pont mellém ülnie ezen a hatalmas nagy kanapén?! Egyedül akartam lenni. Mikor áll már el ez a rohadt eső?? Nem akarok itt aludni.  Nagyon fájt, amit velem tett.  Még soha senki nem használt ki ennyire. De ami a legjobban fájt, az az volt, hogy akaratom ellenére is, még mindig szeretem őt. Legszívesebben most odaülnék az ölébe és hozzábújnék....de nem akarok neki ilyen könnyen megbocsájtani. Előbb hallani akarom tőle azt a bizonyos szót. Este 8 óra körül megkértem Justint, hogy mutassa meg hol fogok aludni. Bekísért a vendégszobába. 

Kicsit jól nézett ki. De csak egy kicsit.... 
- Most már kimehetsz!- néztem Justinra, aki azóta is ott állt.
- És ha nem akarok kimenni?- ült le az ágyra.
- Akkor addig ütlek a párnával amíg ki nem mész.
- Hahahaha. Sok sikert hozzá. Miért nem tudsz nekem megbocsájtani?- tért rá a témára. Nem tudtam mit válaszoljak. Leültem a földre. 
- Miért csináltad ezt velem?- néztem rá, már könnyes szemekkel.
- Nézd Carly! Igen először csak szórakozásból akartam ezt csinálni aztán megkedveltelek.
- Értem megkedveltél. És arra nem gondoltál, hogy én mit érzek?- ordítottam és közben felálltam.- Te nem gondolsz másokra?
- Sajnálom!- leültem mellé az ágyra.
- Nehezen tudom elhinni.
- Én csak annyit kérek, hogy bocsáss meg nekem!
- Miért tenném?- néztem rá kíváncsian.
- Mert újra érezni akarlak. Érezni akarom a hajad illatát, a testedet magam mellett amikor felkelek, érezni akarom, hogy szeretsz!
- Akkor mond ki!!- gördült ki egy könnycsepp szememből. Nem válaszolt. Már vagy 3 perce ültünk szótlanul, de még mindig nem volt képes válaszolni.- Tudtam!- mondtam és kirohantam a szobából. 
- Carly állj meg!- futott utánam.- Carly!- mint aki meg se hallotta futottam tovább. Futottam ki az esőbe.  Még mindig zuhogott az eső. Futottam volna tovább, de Justin elkapott.
- Állj már meg!- fordított maga felé.
- Mégis minek? Azért, hogy szembesüljek vele, hogy nem szeretsz? Ha nem szeretsz miért nem hagysz elmenni?
- Szeretlek!- és kimondta. Kimondta azt, amire mindvégig vártam.  Amit egész  eddig hallani akartam, tőle.  Láttam ahogy egy könnycsepp  folyt ki szeméből. Elmosolyodtam.  Mint mindig, most is elmélyültem  gyönyörű mogyoróbarna  szemeibe. Sokáig csak egymás szemét fürkésztük. Lepillantott ajkaimra, majd vissza szemeibe és megcsókolt.  Még sosem csókolóztam az esőben.  

Ahogy ezt gondoltam az eső elállt. Elváltunk egymástól. Nem engedett el, hanem megölelt. Annyira jól esett ölelése.  
- Átmegyek Claireékhez valami ruháért.- néztem végig magamon.
- Ne menj el! Majd én adok ruhát.
- Szerintem a te ruhád egy kicsit nagy lenne rám.- mondtam és közben nevettem. 
- Elviszlek.
- Nem azt mondtad, hogy szervizben  van a kocsid?
- Igazából a garázsban van.- mutatott a garázs felé.
- Te seggfej!- ütöttem meg mellkasát.
- De te mégis szereted ezt a seggfejet!- mutatott magára és mosolygott. Nem válaszoltam csak mosolyogtam. Visszamentünk a házba, Justin  átöltözött. Beszálltunk a kocsiba és elvitt Claireékhez. Becsöngettem. Szerencsére Claire nyitott ajtót.

- Szia! Tudnál adni valami ruhát?- mutattam végig magamon.
- Szia! Persze, de hol áztál meg ennyire?
- Majd később elmesélem. Most nagyon sietek.
- Oké. Menj fel és vegyél fel valamit.- mutatott a lépcsőre. Gyorsan felrohantam és kivettem valamit ami a kezembe akadt. Kicseréltem ázott ruhámmal és már rongyoltam  is le ezerrel.
- Köszönöm  szépen! Majd valamikor visszahozom, szia!- köszöntem el és meg nem várva válaszát, kirohantam. Beszálltam a kocsiba és indultunk is. De nem hazafele.

- Justin hova megyünk?
- Meglepetés.
- Nem árulod el?
- Nem.- oké hát ha nem, akkor nem.  Sokáig utaztunk, majd végül a parton kötöttünk ki, de annak egy olyan részén, ahol még sose jártam. Kiszálltunk az autóból és elindultunk. 

- Hol vagyunk?- néztem körbe.
- Az titok. Ideszoktam kijönni, amikor egyedül akarok lenni. Ha bármi bánt, vagy egyszerűen egyedül akarok lenni, akkor mindig ide jövök. Itt olyan nyugis minden.
- Gyönyörű ez a hely!-  csodáltam a tájat. 

- Én tudok valamit, ami szebb.- ölelt át hátulról.
- És mi az?- néztem volna szemébe, de letámadott. Mohón falta ajkaimat. Örültem, hogy kibékültünk. Most jöttem rá igazán, hogy mennyire szeretem. 
Épp hátra akart lépni, amikor megbotlott valamiben és elestünk. Én még jobban jártam, mert ráestem  Justinra, de neki szerintem jobban fájt.
- Jól vagy?- kérdeztem, mire ő csak elkezdett nevetni. 
- Persze. Te?
- Igen jól!- tápászkodtam fel. Nagy nehezen ő is felállt.  Aztán hirtelen meghallottam valami ismerős hangot. Először nem tudtam ki az, de aztán beugrott. Logan. Logan? Logan! Úristen Logan! De mit keres itt ilyenkor? Hogy került ide? De a legfontosabb. miért nem rohantunk még el?
- Justin! Justin itt van Logan!
- Hol?
- Ott jön a haverjaival.- mutattam jobbra.- De gyere már nem akarok lebukni!!!- rántottam magam után és rohantunk....


KÖSZÖNÖM A KOMIKAT!:) SZERETNÉM HA ERRE A  ÖSSZEGYŰLNE AZ 5 KOMI:) JÓ OLVASÁST!:) <3

Ide és kérek komikaat!

VAN MÉG EGY BLOGOM!: http://nsn1990justinbieber.blogspot.hu/  IDE IS KAPHATOK KOMIKAAT?:) KÖSZI ELŐRE IS!:d<3

I'm very happy.! :) Thank you!:)

Magyarország:  448

Szlovákia:  74

Oroszországi Föderáció:  27

Ukrajna:  13

Hollandia:  4

Egyesült Államok:  4

Brazília:  2

Egyesült Királyság:  2

Belgium:  1

Németország:  1

9. Blood, rain, ice.....

Odamentem Justinhoz.
- Jól vagy? - kérdeztem tőle és egy zsepivel arcáról törölgettem le a vért.
- Igen, de miért foglalkozol velem? Azt hittem, hogy soha többé  nem akarsz látni. Hisz utálsz!- nézett rám kíváncsi szemekkel.
- Nem utállak. Csak nagyon rosszul esett amit velem tettél.- vette le vállamról táskámat és leraktam a földre.
- Te úristen! Mi történt?-  fogta meg kezemet, amin egy nagy lila folt díszelgett. Eddig nem lehetett látni, mert eltakarta a táskám pántja. Hát igen. Tegnap kikapcsolódásképpen  elmentem motorozni. Imádok cross motorozni! Tudom nem valami lányos dolog de nem érdekel. Na szóval, a lényeg, hogy motorozás közben lecsúsztam a motorról  és egy hatalmasat estem. Nem tudom hogy történt, de nem lett nagyobb bajom, mint egy lila folt.
- Semmi.- szedtem le kezét magamról.
- Carly! Mi történt? Tudni akarom!- emelte fel hangját.
- Semmi közöd hozzá, de ha nagyon akarod tudni, elestem.
- Csak simán elestél és egy ekkor folt lett a kezeden? Tanulj meg jobban hazudni.
- Nem! Tényleg elestem. Csak motorral....- hajtotta le fejem.
- Mivel? Motorral? Mióta tudsz motorozni?- húzta fel szemöldökét.
- Régóta, de nem érdekes.......- megcsörrent a telefonom. Kivettem a táskámból. Logan hívott. Nem vettem fel, hanem kinyomtam.
- Mennem kell!- vettem fel táskámat.
- Ne! Várj még!- kapta el karomat.
- Justin! Mennem kell!- próbáltam kiszedni, de nem engedett.
- Kérlek!- húzott közelebb magához. 
- Haza kell mennem.- mondtam halkan.
- Carly! Sajnálom! Nem akartam ez csinálni veled! Vagyis először  csak hülyeségből akartam csinálni, de aztán jobban megismertelek. - suttogta. Megint csörgött a telefonom és megint Logan hívott.
- Justin most már tényleg mennem kell!
- Nem maradhatnál?
- Nem!
- Kérlek! Könyörgöm!- kérlelt. Felvettem a telefont.

- Carly hol a francba vagy?- üvöltötte.
- Átjöttem Clairehez.- kamuztam valamit.
- Szólhattál volna!
- Tudom és bocsi, de most megyek.  Lehet, hogy itt alszom. Nem tudom. Szia! Szeretlek!
- Jó oké! Én is téged! Vigyázz magadra!- mondta. Én azzal le is tettem. Felhívtam Clairet.

- Szia! Figyelj, ha anya vagy Logan hív én nálad vagyok és, ha nem megyek haza akkor nálad alszom oké???
- Szia! Jó oké persze, de minden rendben?
- Igen persze csak falazz nekem kérlek!
- Jó rendben ne aggódj!
- Köszönöm! Le kell tennem! Puszi!- válaszát meg nem várva letettem. Visszafordultam Justinhoz.

- Boldog vagy?- flegmáztam.
- Nem.
- Miattad hazudtam Logannak! Még soha a büdös életben nem hazudtam neki!  
- Akkor lennék boldog, ha újra az enyém lennél!- húzott magához még közelebb  derekamnál fogva. Elmélyültem barna szemeibe. Illata  teljesen elkábított.
- Ne csináld ezt!- fordítottam el fejemet.
- Mit?- fordította vissza.
- Le kéne valahol mosni a sebeidet.- néztem végig arcán.
- Gyere.- húzott maga után.
- Hova megyünk?- húztam ki kezemet kezéből.
- Bízz bennem!
- Nem tudok!
- Gyere.- utánamentem. 10 percet sétáltunk és hatalmas nagy, gyönyörű házhoz érkeztünk. Itt lakik Justin? Ennyire gazdagok? Az udvaron egy hatalmas nagy medence volt. Gyönyörű kert, gyönyörű ház. A belseje még szebb volt.
- Itt laksz?- néztem rá tágra nyílt szemekkel.
- Igen itt. Tetszik?
- Gyönyörű! Egyedül élsz?
- Nem, dehogyis! Anyával. De ő most Olaszországban van és lesz még 2 hétig.
- És rád merte bízni a házat?
- Megbízható vagyok!
- Aha persze! Viszont kellene egy vizes törölköző és ragtapasz.
- Hozom.- mondta és el is tűnt. Leültem a kanapéra. Bőrkanapé. Nem is rossz. Jobban körbenéztem a nappaliban. Egy kis polcon fényképeket pillantottam meg. Odamentem és jobban megnéztem. Justin volt az egyiken, még amikor egész pici volt. Megjött az emlegetett szamár, kezében a dolgokkal amit kértem. 
- Ülj le.- elvettem tőle a cuccokat és leraktam az asztalra. Leültem mellé és a vizes törölközővel arcát kezdtem törölgetni.  Még tisztítottam sebeit, ő végig arcomat fürkészte. Betapasztottam  a sebeket.
- Köszönöm!- köszönte meg.
- Szívesen.
- Miért mondtad azt Logannak, hogy lehet nem alszol otthon?
- Mert átmegyek Clairehez.- amikor ezt  kimondtam elkezdett szakadni az eső. Először eső, majd jég. Egyre nagyobb darabokban és egyre jobban esett.
- Vagy nem mész át Clairehez. 
- Nem fogok itt maradni!- rohantam oda az ablakhoz.
- Kénytelen leszel!- hallottam meg hangját hátam mögül.
- Van kocsid?- fordultam meg.  Veszélyesen közel állt hozzám.
- Van.
- Vigyél haza. Most!
- Szervizben van.
- Akkor felhívom Logant! Vagyis csak hívnám, ha tudná, hogy itt vagyok.
- Mondom. Itt kell maradnod!- és tényleg itt kell maradnom. Ajhhh ez nem lehet igaz! Nem akarok itt maradni!!! De itt ragadtam....









KICSIT SZOMORÚ VAGYOK, AMIÉRT CSAK 2 KOMIT KAPTAM...:( 3-4 KOMI UTÁN KÖVI!

8. Hogy tehetted ezt?!

Justin szemszöge:   

Az esti séta kicsit unalmas volt. Odamentem Mr. Turnerhez, hogy nem dobhatnánk e fel valahogy.
- Mr. Turner! Arra gondoltam, hogy megviccelhetnénk a lányokat.
- Mire gondolsz?
- Elbújhatnánk az erdőbe és megvárjuk amíg ők visszamennek a táborba. A többit, pedig bízza rám.
- És ha nem mennek vissza  a táborba?- érdeklődött Mr. Turner.
- Azt még kitalálom, hogy akkor mi legyen.
- Oké akkor 5 perc múlva kezdhetjük.
- Rendben köszönöm tanár úr!- mondtam és visszamentem Carlyhoz. Megfogtam a kezét és úgy sétáltunk tovább. Iszonyatos bűntudatom volt. Hogy miért? Van egy dolog, amit senkinek sem mondtam el. Amikor átjöttem ebbe a suliba, fogadtam Oliverrel. Fogadtam vele, hogy még ezen a héten összejövök Carlyval és le is tudom fektetem.  Tudom egy nagy barom vagyok. Először még úgy voltam vele, hogy kit érdekel mit gondol majd rólam úgy is meglesz és kész vége. De aztán rájöttem, hogy nagyon jó fej és teljesen belezúgtam. Remélem nem fogja megtudni, mert akkor vége mindennek. Eltelt az 5 perc. Elengedtem Carlyt és befutottam az erdőbe a fiúkkal együtt. A lányok azonnal kiabáltak. 
- Fiúk!
- Oliver gyertek elő!
- Justin gyertek már ki! Ez nem vicces!- kiabálta Carly. Még egy darabig kiabáltak, aztán visszamentek a táborba. Halkan elindultunk utánuk. A mi házunkba mentek be. Még 10 percig hagytuk őket, majd lekapcsoltuk az áramot. Elkezdtük ütögetni a ház ablakait, és zseblámpákkal  világítani. A lányok csak sikítoztak. Nagyon vicces volt!  Mivel nálam is volt kulcs így kinyitottuk az ajtót és lerohantuk őket. Megragadtam Carlyt és kivittem az udvarra.
- Te seggfej! Tudod mennyire megijedtem?!- ütötte a mellkasomat.- Idióta!
- Nyugodj már le! Csak viccnek szántuk!- mosolyogtam és magamhoz öleltem.
- Máskor ne csinálj ilyet!- ölelt  vissza.
- Hát ti?- nézett ránk kíváncsi szemekkel Mr. Turner.
- Mi csak....csak barátok vagyunk.- próbálta kimagyarázni magát Carly. 
- Barátok? Biztos vagy benne?- mosolygott Mr.  Turner. Carly csak rám nézett és bólintott egyet, ezzel azt jelezve, hogy elmondhatjuk nekik.
- Nem.- mosolygott vissza Carly.
- Hét akkor?- nézett ránk Mr. Turner és mindenki aki ott volt, szóval az egész osztály. Magam felé fordítottam Carly fejét és megcsókoltam. Visszacsókolt. Az este többi részét beszélgetéssel töltöttük. 1:49-kor  már csak Oliverék és mi voltunk kint. Pár perccel később ők is elmentek, szóval mi sem maradtunk kint tovább.


Carly szemszöge:   


Már mindenki elment aludni, így úgy döntöttünk, hogy mi is elmegyünk. Elindultunk befelé. Végig éreztem Justin tekintetét a hátamon és a fenekemen. Igen. Ez a tipikus Justin. Alig csuktam be az ajtót, Justin már is nekem esett. Vadul csókolt, és simogatta testemet. Elkezdte felfelé húzni pólómat, amit még könnyebben letudott rólam venni. Most én húztam le az ő pólóját. Már csak a fehérnemű volt rajtunk amikor lefeküdtünk az ágyra. Én voltam alul. Justin alám nyúlt, egy kicsit megemelte mellkasomat és melltartóm kapcsát kereste. Meg is találta és rögtön ki is kapcsolta. Levette rólam, majd ledobta valahova a sarokba. Már minden leszenvedtünk egymásról, amikor eszembe jutott valami.
- Just...Justin vár egy kicsit! Nincs nálunk....- nem tudtam befejezni.
- Csssssss!- mondta és elő is vette az óvszert, majd megtörtént. Sosem éreztem még ilyet. Igaz nem Justin volt az első, de akkor is. Ilyet még sose éreztem. Olyan volt, mintha egy teljesen másik világban lennék. Már egy jó ideje álmodozhattam. Éreztem, hogy ezek már az utolsó lökések. Aztán szép lassan kicsúszott belőlem. Ott feküdtünk egymás mellett. Hirtelen eszembe jutott, hogy mit is mondtam ma reggel Clairenek. Elkezdtem röhögni.
- Mi olyan vicces?- kérdezte Jus.
- Semmi. Csak eszembe jutott mit mondtam ma Clairenek. 
- És mit mondtál neki?
- Épp lehülyéztem, mert pont osztálykiránduláson feküdt le Oliverrel. És én mit csináltam? Osztálykiránduláson feküdtem le veled.
-  Értem. És bánod?
- Micsoda? Nem! Dehogyis!- bújtam oda hozzá.
- Nem akarsz fürdeni?- mosolygott.
- Ketten?
- Igen.
- Repülök!- mosolyogtam és felültem az ágyba. Bementünk a fürdőbe és belemásztunk a kádba. Magunkra engedtem a langyos vizet.  Nagyon melegem volt. Justin maga felé fordított és megcsókolt. Természetesen visszacsókoltam. Csókunkat valaki kopogása szakította félbe.
- Majd én kinyitom. - mondta és kimászott a kádból. Magára tekert egy törölközőt és kiment. Úgy döntöttem, hogy én is kimegyek, mert már elegem lett a vízből. Magamra tekertem egy törölközőt és én is kimentem. Nem akartam hallgatózni de egy mondat megütötte a fülemet.
- Figyelj! Szombaton megyünk haza. Úgy volt, hogy még kiránduláson lefekteted! Haver, így elfogod veszíteni a fogadást.- hallottam meg Oliver hangját.
- Tudom! Most inkább menj el, mert Carly bármikor kijöhet! Jó éjt!- Justin.
- Csá haver!- Oliver. Justin becsukta az ajtót és leült az ágyra. Kimentem hozzá.
- Justin! Ez mi volt?- kérdeztem könnyes szemekkel.
- Mennyit hallottál?- állt fel velem szembe.
- Épp eleget ahhoz, hogy megtudjam mekkora egy szemétláda vagy! Neked csak arra kelletem, hogy lefektess? Egy hülye fogadás miatt csináltad ezt az egészet? 
- Figyelj Carly én nem akartam! Sajnálom! Kérlek bocsáss meg nekem!- jött felém közelebb.
- Hozzám ne merj érni!- állítottam meg. Felöltöztem bebújtam az ágyamba és próbáltam elaludni. Nem járt sok  sikerrel.

Egy héttel később:      

Már egy hete nem beszéltem Justinnal. Anyának nem mondtam el, hogy mi történt, csak Logannak. Nem is akarom, hogy anya megtudja. Justin mindennap ír, hogy mennyire sajnálja. Nem tudok neki megbocsájtani még. Időre van szükségem. Hallottam, hogy amióta megmondtam  neki, hogy hagyjon békén, azóta sokkal agresszívebb. Cigizik, iszik és drogozik. Épp hazafelé tartottam, amikor egy ismerős hangot hallottam kiabálni. A hang irányába mentem. Amikor megláttam, hogy ki az ledermedtem. Logan volt az, amint épp Justinnal üvöltözik. Biztos vagyok benne, hogy Logan megveret Justint, mert tiszta vér volt. Logan is kapott, mert ő is véres volt.
- Ha még egyszer hozzámersz érni, én esküszöm kicsinállak téged!!- Logan. Azonnal odarohantam.
- Logan! Logan te meg mi a francot csinálsz?!- toltam el Justintól.
- Mit keresel itt?- nézett rám.
- Az mindegy. Miért csináltad ezt?- kérdeztem könnyes szemekkel. 
- Mi az, hogy miért? Csak kihasznált téged ez a köcsög!- mutatott Justin felé.
- Jól van gyere vele!- mondtam és megragadtam a kezét. Annyira elhúztam onnan, hogy Justin ne hallja, hogy mint beszélek Logannel.
- Most mi van?
- Figyelj Logan! Lehet, hogy kihasznált, de én szeretem őt! És ez ellen nem tudok mit tenni. Szeretem őt és kész! Nagyon aranyos tőled,  hogy megvédsz, de nem kell! Megoldom egyedül. Most kérlek menj el!
- Te itt akarsz maradni? Vele?- kérdezte mérgesen.
- Csak beszélek vele! Nem lesz semmi baj. De most menj el! Kérlek!
- Vigyázz mmagadra!- mondta és megölelt.
- Mindig vigyázok!- mondtam és visszaöleltem. Elengedtük egymást és elmenet. Megfordultam és odamentem Justinhoz.

7.Megbocsájtás, félelem...

Valami olyat csináltam, amire még én sem számítottam...Justin a pólóm alját felfelé kezdte húzni és én engedtem neki. Igen tudom. Még én is meglepődtem rajta! Már csak  a fehérnemű volt rajtunk, de egy pillanatra sem váltak el ajkaink. Úgy éreztem valami hiányzik. Valami, ami fontos. Nem jöttem rá mi az. Gondolkodásomat Justin szakította meg.
- Akarod?- nézett rám gyönyörű, barna szemeivel. Nem tudtam mit válaszolni. Igen persze hogy akarom, de....de fényes nappal van és mindenki itt van. 
- Igen, de nem most.- válaszoltam.
- Értem.- feküdt le mellém.
- Justin figyelj rám!- könyököltem fel, hogy beletudjak nézni szemeibe.- Fényes nappal van. Mindenki odakint van. Nem gondolod, hogy hiányolnának?- húztam fel szemöldökeimet. 
- De.- vágott fancsali képet.
- Majd este oké?- mosolyogtam.
- Jól van.- adott egy puszit.
- Öltözz fel és menjünk ki! - álltam fel.- Justin hol a pólóm?- forgolódtam.
- Itt van!- szedte elő az ágy alól.
- Hogy került pont az ágy alá?- csodálkoztam.
- Nem tudom.- vágott ártatlan fejet.
- Mindegy. Menjünk ki.- vettem magamra a pólót. 
- Meg kéne beszélnem ezt a dolgot Oliverrel.- Justin.
- Az biztos!
- Neked pedig Claireel!- húzott magához közel.
- Tudom....-hajtottam le a fejem.
- Menjünk.- húzott az ajtó felé, de megállítottam.
- Justin várj! Ha megbeszélitek a dolgot Oliverrel, kérlek nem mond el neki.- néztem rá bociszemekkel.
- Mit?- nézett kíváncsian.
- Hát az előbbi dolgot.- mutattam az ágyra.
-Miért ne? Előbb utóbb úgyis megtudják!
- Igen, de inkább utóbb tudják meg! Kérleeeeeeeek!- húztam el a mondat végét.
-  Jó rendben!- mondta és adott egy szájra puszit.  Elengedtük egymást és kimentünk. Oliver és Claire a kanapén ültek. A többiek is ott voltak. Odamentem Clairehez.
- Beszélhetnénk?- kérdeztem.
- Persze. -mondta és felállt. Bementünk a szobámba. Teljesen elfelejtettem, hogy óriási kupi van a szobába.....
- Te atya ég! Itt meg mi történt? 
- Őőőőő nem találtam a telefonomat és felforgattam mindent.- próbáltam kitalálni valamit.
- Perszee..miről akartál beszélni?- ült le egy székre.
- Claire figyelj! Sajnálom a tegnapit. Sajnálok mindent. Sajnálom, hogy kiabáltam.....
- Semmi baj. Megbocsájtok, ha te is megbocsájtasz nekem. Én is sajnálom!  Sajnálom hogy, azt mondtam rád, ami igazából nem is te vagy! Sajnálom, hogy csak úgy rátok törtem!
- Megbocsájtok!
- Na akkor mi is történt igazából itt?- nézett körbe.
- Hááát...
- Úristeen! Lefeküdtetek?- nézett rám kikerekedett szemekkel.
- Mi? Nem! Dehogyis! Mi csak...
- Jó oké! Nem kell részletezni.
- Nem tudom. Úgy érzem, hogy valami hiányzott...Valami aminek ott kellett volna lennie.
- Nem tudom mire gondolsz..
- Meg van! A pillangók!- ugrottam fel.
- Pillangók? Milyen pillangók? Ja hogy azok a pillangók! Miért? Nem jöttek elő?- kérdezte mire én csak megráztam a fejemet. - Ne aggódj! Nem  sokára felébrednek, ha minden igaz!- nézett rám vigyorogva.
- Gondolod?- próbáltam mosolyogni. 
- 1000%!
- Okéé! Menjünk ki!- álltam fel.
- Menjünk!- állt mellém. Kimentünk és örömmel láttuk, hogy Justin és Oliver együtt röhög valamin.  Claire leült a fiúkhoz, én pedig bementem a közös házba. Sokan bent voltak. Köztük Mr. Turner is. 
- Mit fogunk csinálni tanár úr?- kérdeztem.
- Grillezni.
- És mit?
- Szarvas.
- Szegény állat!- böktem meg az előttem fekvő állat húsát.
- Te ezt a szegény állatot fogod megenni.- mosolygott Mr. Turner.
- Segítsek valamit?- néztem körbe.
- Csinálj francia salátát. Azt olyan finoman csinálod!- mondta Rocky.
- Köszönöm!- mosolyogtam. Gyors megcsináltam és kivittem. Megterítettünk a lányokkal. Gyorsan elment az idő. Mire Mr. Turner elkezdet megsütni a húst, addigra már 17 óra volt. Nemrég keltem fel. 
- Carly! Énekelnél nekünk?- kérdezte Mr. Turner.
- Én? Nem is tudok énekelni!
- Persze azért nyerted meg még 8.-ban a tehetségkutatót a suliban.- mondta Claire. Igen Claireel már általános óta ismerjük egymást. Oviba is együtt jártunk. 
- Még is mit énekeljek?- kérdeztem.
- Ready or not.- javasolta Rocky.
- Bridgit Mendlertől?
- Igen.- Rocky.
- Oké, de ahhoz kéne egy gitár is. Úgy jobb lenne. Tom! Itt van a gitárod?- kérdeztem Tomot, az osztály nagy gitárosát.
-Igen.
- És kihozod nekem?- néztem rá.
- Persze!- mosolygott és már ment is be. Visszajött és odaadta nekem. Sokan nem tudják rólam, de 5. óta gitározok. Apa tanított meg, mielőtt otthagyott minket. Nagyon hiányzik. Nem nagyon tartom vele a kapcsolatot. Egyrészt mert nem bírom Kendyt....hosszú. Másrészt ő elköltözött innen Floridából, méghozzá Los Angelesbe. De miért is? Nem azért, mert ő el akart menni! Hanem azért, mert Kendy elrángatta. Utálom azt a nőt! Emiatt csak akkor találkozom apával, amikor Kendy elmegy valahova, vagy apa eljön ide hozzánk. Na de hanyagoljuk. Inkább elkezdek énekelni.

I’m the kinda girl who doesn’t say a word who 
sits at the curb and waits for the world
I’m about to break out about to break out
I’m like a crook tonight
I caught you staring at me and I was thinking clearly
And now I’m like a bee and I’m huntin’ for the honey
And I’m kinda shy you’re super fly I could be your kryptonite.......

Még elénekeltem 1-2 dalt és kész is lett a kaja. 
- Nos Carly? Hogy ízlik ez a szegény állat?- kérdezte Mr.Turner.
- Egész jó!
- Gyerekek van egy jó hírem! A tulaj azt mondta, hogy itt maradhatunk szombatig. Igazából holnap mennénk haza, de ha akartok akkor maradhatunk holnaputánig is. Na? Kinek nincs kedve itt maradni?- Mr.Turner. Senki sem szólalt meg, ezzel jelezve azt, hogy itt akarunk maradni. Szép csöndben ettünk. Egy két egymás mellett ülő ember beszélgetett egymással.Vacsora után, a fiúk kitalálták, hogy menjünk el sétálni az erdőbe. Igen most. Már este fél kilenc volt, de elmentünk sétálni. Vaksötét volt. Justinnal kézen fogva sétáltunk egymás mellett. Még nem akartuk, hogy megtudják a többiek, de sötét volt, szóval egymást is alig láttuk. Egyszer csak az összes fiú, köztük Mr.Turner is eltűnt valahova. A lányokkal iszonyatosan féltünk, mivel este az erdőben és sötét van. Claireel összekapaszkodtunk és úgy kezdtünk el kiabálni.
- Fiúk!
- Oliver! Gyertek elő!
- Justiiiiin! Gyertek már elő! Ez nem vicces!- ordibáltuk. 
- Lányok szerintem menjünk vissza a táborba! A fiúkkal meg úgyis ott van Mr.Turner.- javasolta Rocky.
- Szerintem is!- indultunk el egy csoportban. 
- Menjünk be hozzám! - nyitottam ki az ajtót mikor odaértünk. Már nagyon késő volt, de minket nem zavart. Csak beszélgettünk és beszélgettünk és beszélgettünk, amikor........





KÖSZÖNÖM A KOMIKAT!:) ÖRÜLÖK, HOGY ENNYIRE TETSZIK!:) 3-4 KOMI UTÁN  HOZOM KÖVI RÉSZT!;)
 

6. Szeretem őt!

Justin szemszöge:

Feljöttem és mérges tekintettel közeledtem felé. Ő azonnal felállt, mert látta rajtam, hogy valamire készülök. Gyorsan berohant a házba és becsapta az ajtót. Kiszálltam a medencéből és én is a ház felé indultam. Nem  tudtam bemenni.

- Carly engedj be!- kiáltottam.

- Nem!- kiáltott vissza.

- És miért nem? 

- Mert félek tőled!

- Mi? Ne félj! Nem harapom le a fejedet!- röhögtem.

- Kinyitom az ajtót, te vársz 5 másodpercet és csak utána jöhetsz be. Oké?- tett egy ajánlatot.

- Oké!- mondtam. Na nem mintha be tartanám! Kinyitotta az ajtót én pedig rögtön berontottam. Carly a fürdő felé futott. El akart menekülni. De cuki! Azt hiszi, hogy sikerülni fog neki! Utána futottam és elkaptam

- Ááá te szemét!- kiabált.- Azt mondtam, hogy várj 5 másodpercet!!

- És azt hitted, hogy én azt be is tartom?- röhögtem.

- Reménykedtem benne!- kapálózott.- Elengednél  végre?!

- Mit kapok érte?

- Agyonütlek egy párnával!

- Oké, de kérek még valamit.

- Veszek neked egy fagyit.

- Hány évesnek nézel te?

- 12. De ha agyilag nézzük, akkor 5-nek.

-  Kedves. Melléjük kapok egy puszit?

- Ha kapsz elengedsz?

- Igen.- erre megfordult és egy gyors puszit kaptam.

- Még mindig nem engedtél el!

- Nem mondtam, hogy hova kérem azt a puszit!- mosolyogtam.

- Miért? Hova szeretnéd?- nézett rám kíváncsian. Én erre nem válaszoltam, hanem közeledtem felé, hogy megcsókoljam. Elkapta fejét.

- Kélek engedj el! Aludni szeretnék.

- Jó éjt!- mondtam és adtam neki egy puszit. Elengedtem és lekapcsoltam a villanyt. Lefeküdtem ágyamba és rögtön el is aludtam.

Már 9-kor felkeltem. Carly még aludt. Halkan felöltöztem és kimentem. Oliver ült az udvaron, kezében egy száll cigivel.

- Hali tesó!- köszönt amikor észrevett. Leültem vele szembe.

- Csá!- köszöntem vissza.

- Na mi volt tegnap este?

- Semmi. Nálatok?

- Hát volt egy két dolog....- vigyorgott. - Mi van veled tesó? Olyan fura vagy mostanában. Csak nem belezúgtál Carlyba?

- Mi? Nem! Dehogyis! - tiltakoztam.

- Akkor?

- Nem tudom. Amikor vele vagyok, minden olyan más. Vele jól érzem magamat és nem gondolok más lányokra. 

- Haver! Ez a szerelem!

- Biztos hogy nem!- tiltakoztam ismét.

- Akkor jó! Fura is lenne, ha egy ilyen k****ba lennél belezúgva!- röhögött.

- Hogy nevezted Carlyt?- kérdeztem és felálltam

Carly szemszöge:

- Carly! Carly ébredj fel!- szólítgatott valaki.

- Ajj mi van már?- nyitottam ki a szememet. Drága barátnőm állt velem szemben.

- Ébredj már fel hallod?! Mesélnem kell!

- Mesélj.- ültem fel kíváncsian.

- Tegnap este én és Oliver lefeküdtünk!- vigyorgott?

- Ez komoly? - lepődtem meg. Miért pont osztálykiránduláson? Ez olyan furi.

- Igen az! De most te mesélj! Veletek mi volt.

- Semmi. Megmondtam neki, hogy semmit nem érzek iránta. De.....- folytattam volna, de Claire közbevágott.

- De hazudtál, mert igazából belé vagy zúgva...

- Nem! Nem vagyok szerelmes belé!!- tiltakoztam.

- Ugyan már! A homlokodra van írva!

- Ajj mindegy hanyagoljuk. Inkább menjünk ki!

- Oké, de előbb öltözz fel.- mondta Claire. Felöltöztem és együtt kimentünk. Amikor kiértem, teljesen lefagytam. Justin egy hatalmasat rúgott a földön fekvő fiúba. Justin is tiszta vér volt mindenhol. Aki a földön feküdt, az pedig Oliver volt. Odarohantam hozzájuk. Beálltam Justin elé.

- Menj be a szobába.- néztem rá kérlelően. Ő vette az adást és elindult befelé. Claire már Oliver mellett volt  és segített neki felállni. Odamentem és segítettem én is.

- Köszönöm!- mondta Claire, majd elindultak befelé. Megkértem a többieket, hogy ne szóljanak Mr. Turnernek, mert majd a fiúk lerendezik. Bementem. Justin az ágyon feküdt. Nagyon rosszul nézett ki.

- Jól vagy?- kérdeztem.

- Voltam már jobban is.

- Nagyon fáj?- mutattam szemére, ami tiszta lila volt. 

- Elviselhető, de a kezem jobban.- mutatott keze felé. Tiszta vér volt neki és valahogy volt rajta egy nagy seb.

- Oké. A szemedre hozok jeget, a kezedet pedig lemosom, lefertőtlenítem, majd bekötöm.. indultam el a konyha és a fürdőszoba felé.Gyors megcsináltam mindent, majd leültem Justin mellé.

- Mi történt?- kérdeztem.

- Semmi.

- Csak úgy ok nélkül vertétek agyon egymást?

- Nem.

- Hát akkor?

- Az a szemét valami olyat mondott valakire, amitől nagyon mérges lettem és nekiestem.- hajtotta le a fejét.

- Kire mondott mit?- próbáltam belőle kihúzni.

- Azt mondta, hogy te egy k**** vagy.

- És ezért verted agyon? Miattam?- csodálkoztam. Azt hittem, hogy Justin csak szórakozni akar velem, hogy csak egy éjszakára kellek neki. De ezzel bebizonyította, hogy nem. Most már magamnak is bemertem vallani, hogy BELEZÚGTAM A MELLETTEM ÜLŐ SRÁCBA!

- Igen. Nézd Carly én először csak tényleg szórakozni akartam veled, de te nem hagytad magadat, ami nagyon tetszett és.....- próbálta volna befejezni, de Claire rontott be.

- Te még is mit képzelsz magadról?! Milyen jogon verted meg Olivert? Ártott ő neked valamit? Tett valami olyat, amiért ezt csináltad vele te szemét?! Tudod te hogy mit csináltál?!- ordított Claire, közben bőgött. Azonnal felálltam.

- Claire, Claire nyugi!!- próbáltam lefogni.- Menj ki! Hallod?!- toltam kifeláé az ajtón.

- Mond meg annak a rohadéknak, hogyha még egyszer hozzá mer nyúlni Oliverhez, akkor...-itt én szakítottam félbe.

- Akkor mi lesz? Ha? Tudod te hogy miért csinálta ezt Justin? Vagy talán a nagy szerelmed elfelejtette  elmondani?

- Nekem azt mondta, hogy Justin egyszer csak nekiesett minden ok nélkül.

- És te ezt rögtön el is hiszed? Nyisd már ki a szemedet Claire! Téged teljesen elvakított a szerelem. Justin csak engem védett meg!- ordítottam már én is.

- Még is miért?

- Miért? Azért, mert a te nagy szerelmed le k*****ta a legjobb barátnődet!- mutattam magamra.

- És ezért kell agyonverni? Tudod mit? Lehet hogy Olivernek igaza is volt veled kapcsoltban!- mondta és bement a saját házába. Megpróbáltam megnyugodni, de nem járt sikerrel. Visszamentem Justinhoz.

- Mi volt ez a nagy kiabálás?- kérdezte és odajött hozzám. Háttal nekidőltem az ajtónak és lecsúsztam a földre.

- A legjobb barátnőm szerint...én egy k**** vagyok....- és már folyt és le a könnyem.

- Ne aggódj! Minden rendben lesz!- vigasztalt Justin és felhúzott maga mellé.

- Az előbb nem tudtad befejezni a mondatot Claire miatt. - mondtam és mélyen a szemébe néztem.

- Igen. Szóval a mondat vége az, hogy teljes mértékben beléd szerettem.- nézett bele ő is szemeimbe. Én erre csak elmosolyodtam és megcsókoltam. Igen. Megcsókoltam, mert szeretem őt. 

- Mondtam. hogy az enyém leszel!- suttogta ajkaimba és elmosolyodott. Én is elmosolyodtam. Megfordultunk és leterített az ágyra. Tovább csókolóztunk. Még egy jó darabig folytattuk ezt a műveletet, majd valami olyat csináltam, amire nem számítottam még én sem.......

KÖSZÖNÖM A KOMIKAT!:) ÖRÜLÖK, HOGY ENNYIRE TETSZIK MINDENKINEK!:) SZERINTETEK ÖSSZEJÖNNE ERRE A RÉSZRE AZ 5 KOMI IS? REMÉLEM!:) <3 HA IGEN, AKKOR JÖN KÖVI RÉSZ!:)